Az Európai Bizottság szerint le van írva a jogszabályokban, hogy mit kell tennie a magyar kormánynak annak érdekben, hogy a pénzügyi szankciókat feloldják. Brüsszelben Budapestre várnak.
A tagállamok közül utolsóként, néhány nappal a forrásvesztést eredményező határidő bekövetkezte előtt az Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött Partnerségi Megállapodást, amely a következő hétéves költségvetésből közel 22 milliárd eurónyi támogatást tartalmaz. A hét kohéziós alapból álló csomag része az a három alap, amelynek 55 százalékát, 6,3 milliárd eurót az EU felfüggesztett, a korrupciós kockázatok miatt. Azonban a többi összeghez való hozzáférésnek is feltételei vannak.
A Szabad Európa értesülései szerint az Európai Bizottság szerdán jóváhagyja a 21 milliárd euró magyar partnerségi megállapodást és a hét magyar operatív programot.
Januártól 10, májustól visszamenőleg 5 százalékkal nő a szakképzésben tanítók fizetése. A kormány szerint a bérek az uniós források megérkezésével tovább nőhetnek.
Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján a napirendek jelentős részén már túljutottak. Ugyan még nem hivatalos, de minden bizonnyal elhárult a lengyel blokkolás a globális minimumadóval kapcsolatban, amelyet egy csomagban kezelnek a Magyarországot érintő döntésekkel. Bosznia-Hercegovina pedig hivatalosan is tagjelölt lett.
Az EU soros elnökségét ellátó cseh kormány hétfőn későn este bejelentette, hogy a Magyarország által blokkolt kérdésekre megoldást találtak, cserébe jóváhagyták a magyar pénzekre vonatkozó megállapodásokat.
Magyarország nem akadályozza meg a 9. szankciós csomagot és – feltételekkel – ahhoz is hozzájárult, hogy kétmiliárd euróval növelje az EU azt az alapot, amelyből eddig az ukránoknak szánt fegyverszállítmányokat finanszírozták. Ezzel párhuzamosan már ma este eldőlhet a magyar uniós források sorsa.
Tulajdonképpen nem változtatott a magyar korrupcióellenes intézkedések értékelésén az Európai Bizottság, ez azt jelenti, hogy továbbra is 7,5 millárd euró befagyasztását tartják indokoltnak. Közben az EU gőzerővel dolgozik a magyar vétó kikerülésén az Ukrajnának szánt kölcsön ügyében.
A következő napokban folytatódik az EU és a magyar kormány kötélhúzása. Ez derült ki azt követően, hogy a magyar kormány blokkolt egy olyan ügyet, amely szerintük napirenden sem volt.
Nem születik ma döntés sem Magyarország helyreállítási alapjának jóváhagyásáról, sem a jogállamisági eljárás lezárásáról és a 7,5 milliárd euró befagyasztásáról, sem az Ukrajnának nyújtandó uniós hitelről, sem a globális minimumadóról a pénzügyminiszteri tanácson.
Hiába nyújtotta be a javaslatát az Európai Bizottság a tagállamoknak a magyar helyreállítási terv elfogadásáról és a jogállamisági eljárás lezárásáról, a helyzet változatlanul bizonytalan.
Egyszerre két eljárással kapcsolatban is bejelentést tesz az Európai Bizottság, amelyek Magyarországot érintik. Sorra vettük a legfontosabb kérdéseket ezekkel összefüggésben.
Az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak a magyar nyomásnak ellenállva el kellene fogadni a források felfüggesztését jelentő, a jogállamisági mechanizmus keretében javasolt intézkedéseket – ez a lényege annak az európai parlamenti állásfoglalásnak, amelyet nagy többséggel fogadott el az uniós testület csütörtökön.
Teljes kudarcot vallott az Orbán-kormány kísérlete, hogy Magyarország megfeleljen az EU korrupcióellenes kritériumainak. A vállalások jelentős része elbukott az uniós vizsgán, ami egyrészt pótvizsgát, másrészt bizonytalan ideig késlekedő és befagyasztott eurómilliárdokat jelent. A kormány lehetséges fegyvere maradt viszont a zsarolás.
A német lap szerint nem elégedettek a magyar kormány korrupcióellenes vállalásaival, ezért a pénzmegvonást fogják javasolni az arról döntő pénzügyminisztériumi tanácsnak.
A globális minimumadó megszavazása és az Ukrajnát támogató hitelfelvétel elfogadása az uniós pénzekért cserébe – egyebek mellett ezek lehetnek a kulcselemei az Európai Bizottság és a magyar kormány alkujának a jogállamisági eljárásban, amely a menetrend szerint a végéhez közeledik.
Csúszhat az Európai Bizottság döntése is a magyar pénzekről.
A Bloomberg információi szerint november 22-én tűzi napirendre az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben folyó jogállamisági eljárás ügyét. Ennek kapcsán vállalta a magyar kormány 17 intézkedés megtételét november 19-ig, az uniós források átlátható felhasználása és a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében.
A jelölő szervezet szerint Biró Ferencnek szakterülete a korrupció, Holbusz Tímea eddig is pénzügyekkel foglalkozott, Dabóczi Kálmánnak pedig akadt már dolga korrupciós botránnyal, amikor kiderült: a BKK e-jegyrendszere katasztrófa, bár akkor ő volt a BKK vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság pénteken közölte, hogy fenntartják a 3000 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás befagyasztására tett javaslatot, a német EU-ügyi miniszter este közölte, hogy támogatják ebben a Bizottságot.
